Díli, 24 Juñu 2025 – Debate iha Sala Plenária Parlamentu Nasionál, Sua Exelénsia Ministra Edukasaun, Dra. Dulce de Jesus Soares, hatudu klarifikasaun kona-ba esforsu sira ne’ebé Ministériu Edukasaun halo atu responde ba dezafiu no prioridade iha sektór edukasaun, inklui infraestrutura, materiál didátiku, merenda eskolár, edukasaun pré-eskolár no rekrutamentu profesór sira.
Iha aprezentasaun ne’e, Sua Sua Exelénsia Ministra Edukasaun, Dra. Dulce de Jesus Soares, hateten, Ministériu Edukasaun iha tinan 2024 konstrui ona sala aula hamutuk 108 no iha tinan 2025 sei kontinua tán konstrui sala aula 50 resin, inklui halo distribuisaun ba kadeira no meza hamutuk 5 mil ba eskola sira iha territóriu laran-tomak, durante tinan 2024 to’o tinan 2025, inklui livru hamutuk 740.929, no sei rezerva livru hamutuk 21 mil ne’ebé sei iha armajén no seidauk distribui, tanba depende ba pedidu no mós dadus husi eskola sira.
“Problema ida ne’ebé mak Ministériu Edukasaun infrenta, mak oras ne’e dadaun, karik distintu no distinta depitadu/a sira halo fiskalizasaun, ami sei infrenta problema iha biblioteka, maibé oras ne’e ami servisu maka’as atu bele halo jestaun ba iha biblioteka ida di’ak, nune’e livru foun sira ne’ebé tama bele rai ho dignu”, dehan S.E. Ministra Edukasaun.
Governante ne’e akresenta mós kona-ba merenda eskolár, katak Ministériu Edukasaun halo ona esforsu ida hamutuk ho Ministériu Administrasaun Estatal no oras ne’e iha ona dekretu governu ida atu kontinua reforsa implementasaun merenda eskolár iha eskola. No rekoñese katak sei iha faillansu lubuk ida, maibé ho desentralizasaun merenda eskolar ne’e, mesmu orsamentu ne’e kanaliza liuhusi Ministériu Administrasaun Estatal, maibé Ministériu Edukasaun nafatin foti responsabilidade atu garante katak programa merenda eskolar la’o di’ak liután iha futuru.
Aleinde ne’e, Sua Exelénsia Ministra Edukasaun mós hatan kona-ba ensinu pré-eskolár ne’ebé tuir dadus husi EMIS Ministériu Edukasaun nian katak, atinji ona pursentu 30% husi fasilidade pré-eskolar ne’ebé mak disponibiliza ona iha territóriu tomak hamutuk 300 resin, maibé Ministériu Edukasaun servisu hamutuk nafatin ho parseiru dezenvolvimentu sira atu garante katak fó nafatin konsiénsia ba inan-aman atu lori nafatin oan sira ne’ebé mak tinan 3-5 bele ba iha fasilidade sira ne’ebé mak prepara ona.
“Ministériu Edukasaun nafatin buka dalan hodi hasa’e taxa partisipasaun pré-eskolar, nune’e oan sira ne’ebé to’o ona iha tinan 3-5, pelumenus iha ona literasia no numerasia báziku, antes tama ba primeiru anu. Husi ne’e Ministériu Edukasaun mós iha meiu lubuk ida hanesan School Readiness ne’e mai ho meiu rua, 1. Child to child (Estudante sira servisu hamutuk ho sira-nia maun no bin sira ne’ebé mak idade boot liu sira, no programa ne’e la’o iha kada loron sábadu, durante fulan 3, atu oinsá mak bele ajuda sira hodi bele iha koñesimentu oituan ba iha literasia no numerasia baze ka kansaun ruma, antes sira ba pré-eskolar iha fulan janeiru). 2. Iha mós programa Intensivu ne’ebé la’o iha territóriu tomak, iha eskola 70, no iha suku hamutuk 120 no kada suku iha estudante 30, nune’e sei hasa’e kobertura purvolta estudante hamutuk 3 mil”, dehan S.E. Ministra Edukasaun.
Governante ne’e mós esplika kona-ba rekrutamentu bolsa kandidatu ne’ebé Ministériu Edukasaun halo ona. Rekrutamentu ba profesór hamutuk 4.008, ne’e rekruta iha tinan 2024 no 2025, tuir dekretu lei estatutu karreira dosente artigu 33, hanesan rekrutamentu ba ingresu karreira, kompostu husi faze rua; 1. Konkursu ba bolsa kandidatu. 2. Selesaun konkursu ba rekrutamentu, nu’udar natureza públika bazeia ba prinsípiu regulár ba konkursu iha administrasaun públika. Iha faze konkursu kandidatu sira submete dokumentu no halo prova eskrita eletrónika iha Komisaun Funsaun Públika.
“Iha faze selesaun, mak komisaun rekrutamentu sei solisita ba kandidatu sira atu hatama dokumentu hanesan, rejistu kriminal, atestadu médiku no identifikasaun iha Sigap, atu garante katak kandidatu sira seidauk hetan pena demisaun ruma husi Komisaun Funsaun Públika, no antes atu hakat ba faze rua ne’e, Ministériu Edukasaun mós halo diploma ministeriál ida atu bele estabele regra ba elaborasaun, aprovasaun no jestaun funsionamentu kuadru pesoal”, dehan S.E. ME.
Rekrutamentu ne’e mai husi kuadru pesoal ida ne’ebé mak Ministériu Edukasaun halo liuhusi, halo levantamentu ba iha eskola sira atu haree sala aula hira, profesór hira, númeru estudante hira no turnu hira, husi ne’ebá mak hetan informasaun, no rekruta bazeia ba nesesidade. Prosesu rekrutamentu ne’e nakloke ba ema hotu-hotu hodi ba aplika. Prosesu ida ne’e mós bazeia ba Lei Baze Edukasaun, ne’ebé la konsentra de’it ba graduadu sira ne’ebé husi área edukasaun, maibé ba graduadu hotu ne’ebé mak iha interese, atu hakarak sai profesór no priense kritéria ne’ebé mak estabelese.
“Husi teste ne’e rasik ita hetan timoroan ne’ebé mak iha kualifikasaun di’ak tebe-tebes atu sai profesór no to’o agora hetan ona profesór foun hamutuk, 4.008, no destaka ona 2.913. No iha fulan juñu ne’e nia laran mós halo ona rekrutamentu ba Bolsa Kandidatu Ensinu Sekundáriu Jerál no Tékniku Vokasionál no pasa ona hamutuk 1.095, inklui mós maluk sira husi Eis-Profesór kontratadu 2023. Ba sira ne'ebé liu ho valór liu 60, hamutuk 157, no na'in 156 mak liu ho valór 50, tanba ne'e Ministériu Edukasuan atribui tán valór 10 gratuita ba sira, no dadaun ne’e totál Eis-Profesór kontratadu 2023 ne’ebé pasa, hamutuk na'in 313”, dehan S.E. ME
Entre profesór sira ne’e hotu, iha mós lista espera hamutuk 900 resin, ne’ebé mak sempre prontu, tanba Ministériu Edukasaun servisu hamutuk ho Institutu Nasionál Seguransa Sosiál identifika ona profesór sira ne’ebé mak infrenta moras tempu naruk. Tanba ne’e sei foti fali profesór hamutuk 187 ne’ebé mak iha lista espera, hodi koloka ba eskola sira, hodi troka sira ne’ebé mak moras kle’ur ona.
#MédiaME
